2014. június 1., vasárnap

Epilógus

Drága Olvasóim! :) Eljött az az idő is, hogy lezárjam rövid kis történetem, bár mennyire is tűnik hihetetlennek, de a sztori utolsó részét olvashattátok tőlem. Merem remélni, hogy ez az utolsó rész is ugyan úgy elnyeri, majd a tetszéseteket, akár csak az eddigiek. Aki már kipróbálta a blogger életet, pontosan tudja, hogy mennyi időt kell szánni egy történet megírásához, hogy az végül olvasható, és izgalmas legyen. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy az ember elégedett legyen azzal, amit csinál, és végül úgy publikálja a munkáját, hogy az saját magának is tetszik. Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy figyelemmel kísérte történetemet a végéig! Nagyon hálás vagyok a feliratkozások és a kommentekért, bár mennyire is furcsa, de mindig erőt adott, ahhoz, hogy belevágjak az új fejezetbe, hiszen láttam, hogy értékelitek erőfeszítéseimet! Valamint, mondanám, hogy NEM fejeztem be az írást, csak kisebb szünetet tartok, amíg le nem zajlanak a vizsgaheteim. Kérlek titeket, ha kicsit is érdekelnek a további irományaim, akkor kövesetek nyomon, itt a Devil, or not? - on, mert amint készen állok újra írni, itt fogom tudtotokra adni az új blogról az infókat, szóval leiratkozni egyenlőre nem érdemes!
Szeretnék elköszönni tőletek egy kis időre, és a legelső blogomtól pedig véglegesen, köszönöm a rengeteg tapasztalatot!  
Jó olvasást, sziasztok! :) <3

Az évek teltek- múltak és a bennem lévő vágy továbbra se lankadt Louis iránt, a fiú iránt aki miatt annyit vártam és szenvedtem. A legelső találkozásunk óta öt év telt el, azóta milliószor elhangzott édesgető szavak, és elcsattanó keserédes csókok csak még közelebb fűztek minket egymáshoz. Összességében kimondhatom, hogy végül minden jóra fordult. A számomra legkedvesebb emberek velem vannak, Louis, Harry és persze Steve. Hihetetlen, de az évek alatt még Stevenek is sikerült végre szerelembe esnie egy Sarah nevű lányba, akivel ennél legösszeillőbb párost nem is találhatnánk. Igazán kedves lány, és elmondhatom, hogy ő is legalább annyira közel áll a szívemhez, mint Steve. Bátran kimondhatom, hogy ők ketten a legjobb barátaim! 
Oh, és Harry! Ő semmit nem változott, ugyan az a aggódó bátyám maradt aki volt. Aminek nagyon örültem, hogy végre ( sok-sok győzködés után) elfogadta Louist, mint egyetlen igaz szerelmem. Ami feltette a pontot az i-re, hogy még egész jól ki is jönnek egymással. 
’’ Louis Tomlinson.’’ Szerelem, szenvedély és megszállottság mely nélkül nem is tudnék élni. Amikor meghallom ezt a nevet, akkor ez a három érzés egyszerre járja át a testem minden porcikáját, és amikor érezhetem az ő közelségét az maga a gyönyör. 
Gondolatmenetemből kizökkentett a mellettem elszáguldó gyors autó, ami után kis fejrázás után visszatértem a valóságba. 
A mai nap van az utolsó napom az egyetemen, ez se komoly tanítás, inkább konzultáció a diploma osztóval kacsoltban. Legnagyobb meglepetésemre Louist is sikeresen rávettem, hogy vegye komolyan a tanulást, és így mindketten végeztünk tanulmányainkkal. 
Elmerengve lépkedtem a buszmegálló felé, majd végre megérkeztem a megannyi emléket őrző helyre. Levetettem magam a megszokott padra, a megszokott helyemre, mire a fejemben áramütés szerűen törtek elő az emlékeim. Az összes égető könnycsepp, ami az arcomról a földre hullt ezen a helyen. Az egykor érzett fájdalom, és aggódás ma már csak mosolygásra késztetnek. Az a szeptemberi nap amikor először láttam Louist, és amikor bevitték őt a rendőrségre és azt hittem utoljára látom majd. 
Újabb hang rázott vissza a valóságba, a már jól ismert motor hangja, a buszé. 
Gyorsan felpattantam és körbe néztem, Louis vigyorgó arcán ragadt meg a tekintetem, mire viszonoztam a mosolyt és lassan közelítettem meg a srácot. 
Közel álltam meg hozzá, és azúr kék szemeit fürkésztem. 
- Utolsó nap Tomlinson. – szólítottam meg a vezeték nevén, mire egy rövid csókot nyomott ajkaimra, és leültünk egy négyszemélyes helyre.
Louis óvatosan végig simított, mire szinte reflexszerűen kulcsoltam össze kezeinket. 
Előttünk egy tizenéves fiatal lány ült, nagy kék szemei halvány rózsaszínre voltak festve, és szépen lakozott ujjaival a nyakláncával babrált. Minket kémlelt. Nem tudom hogy, vagy honnan, de annyira ismerős volt. Emlékeim közt kutattam a lány arca után, ahogy ő is az enyém után. Sejtelmes mosoly ült ki az arcára, mikor összekulcsolt kezeinkre pillantott, óvatosan viszonoztam a gesztust. 
Éppen magamba azt firtattam, hogy hozzászóljak e, de a lány megelőzött. 
- A sírós lány a buszról, igaz? – kérdezte, mire szám apró résnyire nyíltak el egymástól, szemeim elkerekedtek, és hirtelen minden eszembe jutott. 
- Potosan. – bólintottam mosolyogva. – Te pedig a kíváncsi kislány a buszról. 

***
Visszaemlékezés: 
- Anyu, miért sír? – kapom fel a tekintetem a vékony hangra, mire egy apró kislányt látok magam előtt. Tejfehér bőre volt, és hatalmas kék szemei, arany szőke tincsei vállára borultak, és apró rózsaszín ajkai elnyíltak egymástól. Gyönyörű kislány. Keserűen elmosolyodtam, majd kicsit lehajoltam hozzá.



- Soha ne bízz meg a fiúkban, mert akkor sebezhetőnek látszol.  – ráztam meg kicsit a fejem, mire a kislány elmosolyodott, és szégyenlősen visszafutott anyjához, majd hozzá bújt, de még mindig felém tekintgetett.

***

Elképedve néztem, ahogy a gyönyörű angyali kislány arcát, hogy megkomolyította az idő. Pár röpke év alatt eltűntek a gömbölyű orcák, és nőies arccsont került a helyükre. 
- A nevem Elisabet. – nyújtja hirtelen felém keskeny kéz fejét, mire elfogadom, és kezet fogok vele. 
- Anna Styles. – válaszoltam, miközben a mellettem ülő Louis csak értetlenül figyelte beszélgetésünket. 
- Sajnálom, de nem bírtam ki, hogy ne köszönjem meg azt a tanácsot, amit az nap mondtál. – süti le tekintetét szomorúan. Őszintén szólva megbántam, hogy ezt mondtam neki, hiszen végül én is megtudtam bízni Louisban és így végre minden jobbra fordult. Megbántam amiért ezt mondtam neki, csak mert mérges és dühös voltam Louisra akkor. Csöndben maradtam és gondolkoztam mit mondhatnék neki, de ő újból megelőzött. 
- Remélem minden jobbra fordult. – mosolyog kedvesen, és a mellettem ülő értetlen srácra pillant. 
- Igen, természetesen minden rendbe jött. – bólogatok kicsiket, majd kisebb szünetet tartok – Remélem nem hallgattál rám akkor, amikor ezeket mondtam, tudod… én csak… ideges voltam. – dadogok zavartan, de aztán halvány mosolyt villantva folytatom – Később már nagyon örültem, hogy végül sikerült megbíznom benne – biccentek fejemmel Louis irányába, amit csak a lány vesz észre, mire csak még nagyobb vigyor ül ki az arcára, de nagyon hamar el is tűnik róla. 
- Éppen ez a baj… - hajtja le fejét szomorúan és zavarában körmeit szuggerálja – Nem fogadtam, meg amit mondtál, és megbíztam valakiben. – húzza el oldalra száját szomorúan. 
Ez a lány valamiért saját magamra emlékezetett, és az összes porcikámmal átéreztem az ő helyzetét. Bíztató mosolyt küldök felé és kicsit közelebb hajolok hozzá, de Louisal összekulcsolt kezeink továbbra sem szakadnak el egymástól.
- Hidd el minden rendben lesz, biztos vagyok benne, hogy a srác mindent helyre hoz majd. – suttogtam neki, mire egy pillanatra újra láthattam kislányos kíváncsi arcát, aki úgy lesi szavaimat akár egy jövendőmondóét. 
- Kicsim, most szállunk. – dünnyögi mellettem Louis, és kicsit megszorítja kezem, mire elhajolok a lánytól és egy utolsót mosolygok rá. 
- Sok sikert Elisabet! – kacsintok rá, és Louisal együtt leszállunk a buszról. 
Kezeink egy pillanatra sem vállnak el egymástól, lassan baktatunk végig az egyetem felé vezető úton. 
- Ki volt ez a lány? – csendül fel Louis éles hangja, mire felkapom a tekintetem.
- Egy régis ismerős. – mosolyodok el kellemesen, mire Louis világoskék tekintetével elmélyülten figyelte minden egyes mozdulatomat. Mindketten megtorpantunk. Zavaromban csak tehetetlenül mosolyogtam, de Louis vágyakozóan tekintett rám. Egy szemembe vágó barna tincset tűrt a fülem mögé, és kezét a tarkómra helyezte. 
- Nem vagyok hülye, pontosan tudom, hogy miről is zajlott a beszélgetés… és remélem Anna, hogy mindig ilyen boldog maradsz. – mondja rekedtesen, és hüvelyk ujjával arcomat simogatja. 
- Ha melletted leszek, akkor biztosan. – mondom, mire mindkettőnk arcára mosoly ül ki, homlokunk egymásnak tapadt, majd lassan szenvedélyesen csókoltuk meg egymást…

Most pedig minden drága olvasómat, szeretnék megkérni, hogy írja le a véleményét a történetről! Tényleg mindenki! Nagyon sokat jelentene nekem! :) Köszönöm!  

29 megjegyzés:

  1. Huh, te jóságos Isten!Nem lehet igaz, hogy vége lett! Nem! Ez... ez a történet volt a második kedven blogom, s az első punkos! A végére sikerült megsiratnod! :D Nem... nem lehet vége! Még...........nem! Bocsi a sok szövegért, de egyszerűen olyan....... olyan jó blog volt, hogy az leírhatatlan, és az érzéseim íratják velem ezeket a sorokat. Kíváncsian várom a következő történetedet, s én leszek az első számú Olvasód! :D *ördögi kacaj*
    Ölel, Hope S.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Hope S.! :D
      Nagyon - nagyon örülök, hogy sikerült elérnem, hogy bekerüljek a kedvenc blogjaid közé! Iszonyatos aranyos vagy, és, hogy még el is érzékenyültél a végre, hát... meghalok.<3 Ami a következő blogomoat illeti, nagyon is számítok rád, és természetesen a többi olvasómra is szintén.:)
      Köszönöm a kommentet, imádlak! <3 :DDD

      Törlés
    2. Ja, és amúgy hihetetlen, hogy folyton a tied az első komi.:DDDD

      Törlés
  2. Drága, egyetlen, kedves, szeretett Annám!

    Szerintem rengetegszer írtam már, hogy sokat fejlődtél a legutóbbi blogod óta, de ezt most is elengedhetetlennek tartom. Tisztán látható, hogy egyre jobb és jobb leszel, mind a fogalmazásban, mind az ötletek megszülésében. Őszintén szólva sosem gondoltam volna, hogy ilyen jó blogot hozol nekünk össze, ami a végére már telis-tele volt izgalommal. Sok bonyodalom árán végre egy tökéletesen boldog epilógust kaptunk, ami szerintem nem is jöhetett volna jobbkor. Nagyon megszerettem a karaktereket a történet során, ami csakis a te érdemed. Furcsa lesz a sztori nélkül, az biztos.
    Sok sikert és erőt a következő blogodhoz is!

    Hatalmas ölelés, Briana T.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága Egyetlenem! :$

      Nagyon örülök, hogy még egyszer megkaphattam tőled, azt, hogy fejlődtem ( hidd el nem lehet ezt elégszer hallani tőled).
      Mindketten tudjuk, hogy te teljesen más olvasó vagy, mint a többi, szóval neked külön szeretném megköszönni a segítséget, mind az ötlethez, mind a kinézethez egyaránt. Nélküled nem sikerült volna ilyenre megírnom a történetet! :) Jó látni, hogy van akire mindig számíthatok! Köszönöm.
      <3

      Törlés
  3. Szia! :))
    Nagyon jó volt, bár én még olvastam volna! :) Nagyon nagyon tetszett. Most, hogy visszagondolok Anna sok mindenen ment át és végül minden jóra fordul! Fantasztikus történetet írtál! ;)

    xoxo Elena

    VálaszTörlés
  4. Szia Elena! :D
    Hidd el legszívesebben én is írtam volna tovább, eléggé a szívemhez nőtt a történet, de hát... mindennek van vége! :/ Nagyon köszönöm a kommentedet!
    Puszi, Manna. xxx

    VálaszTörlés
  5. Hát még mindig nem hiszem el hogy vége. Erre a blogra mindig emlékezni fogok mert nagyon-nagyon jó lett. A kedvenc blogjaim közé tartozik és fog is tartozni :). Emlékszem minden nap megnéztem hátha van új rész :). Hiányozni fog ez a blog :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon aranyos vagy, köszönöm. És azt is nagyon köszönöm, hogy majdnem minden rész alá kaptam tőled kommit, tudod ez nagyon sokat jelentett nekem! :) Remélem a következő blogomon is számíthatok rád ezen a téren! :) Oh, és hidd el nekem is nagyon- nagyon fog hiányozni ez a történet, úgy hozzá nött már a minden napjaimhoz, hogy írok.

      Törlés
  6. Szia Anna! Én az ez előtti résznél lettem az olvasód... szóval ez nekem gyors volt... De akkor is nagyon tetszett és örömmel várom a következőt! :) Nem vagyok a legjobb ezeknél a "búcsúzós izéknél", de próbálkozom egy normális mondattal :D Nekem az egész nagyon tetszett, nem volt "szerelem első látásra", se "gond megoldva egy csettintéssel". Iszonyat jól fogalmazol, teljesen beletudom élni magam az egészbe! Mindent "eltudtam képzelni"... :) Ez már fanfiction, az biztos! :) <3

    xoxo Mercii, a nem túl régi olvasód <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága Meriih! :D
      Nos ezen a téren nagyon sajnállak, hogy csak a vége felé tudtál bekapcsolódni, pedig egy blogba talán a feszült kíváncsiság a következő rész után a legjobb érzés.:D Bár igen, tudom néha már idegesítő is. Remélem a következő blogomba már az első olvasóim közé is elkönyvelhetlek!:) Köszönöm a kommentet!
      xxxx

      Törlés
  7. Én körülbelül a történet felénél kapcsolódtam be az olvasó körbe, de attól kezdve szinte mindennap megnéztem hogy van-e fent friss rész :)
    Nekem nagyon tetszett ahogy írtál és remélem tudok majd még tőled történetet olvasni. De ezt a történetet se fogom elfejteni mert ahányszor olvastam mindig egy új élményt adott nekem :)
    Köszi hogy megírtad !! Csak így tovább!!! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Kedves Névtelen olvasóm! :)
      Örülök, hogy tetszett a történet, és, hogy ennyi új élménnyel gazdagíthattalak téged! :) Természetesen olvashatsz is, az elképzelés már meg van, megvalósítani valamikor nyáron szeretném! :) Köszi.
      xxx

      Törlés
  8. El se tudom mondani milyen büszke vagyok rád.! Tehetséges és egyszerűen nagyszerű vagy. Nem is tudom leírni milyen jó vagy te vagy a példaképem.:$$
    El ne hidd....:DD:D
    Igazából ritka szar és alig vártam h vége legyen...Nem amúgy.:D Ügyi vagy és jó volt még tartott.xd Majd a kövi blogodat is olvasni fogom de csak azért h jót nevethessek a rosszul leírt szavaidon.:DD Ja meg h tovább kritizálhassalak.:D Najó nem.xd ♥ Látszik kitől örökölted a tehetséged.:') (tőlem) Jó neveltetést kaptál. (szintén tőlem) Így tovább, folytasd amíg csak lehet, légy boldog, írj még sokat, hajrá Újpest, meg minden ilyesmi.
    u.i.: Ne felejts el tegnap krumplit venni mert hnap már nem kapsz serpenyőt. Puszi.:$ :* ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nedves ILoveCsiga! ( tetszik a név)
      Ennél nagyobb zagyvaságot, még életemben nem olvastam...:D BIZTOSAN tőled örököltem a tehetségem. xd És hidd el, még sok helyesírási hibát olvashatsz tőlem! :D Eskü, ha nem ismernélek, azt hinném bolond vagy, ja így is.:D <3
      Pusza, Manna. xxx :* <3

      Törlés
  9. Ha én bolond vagyok te mi?? Kikérem magamnak ezt a stílust...Velem szemben te nem üthetsz meg ilyen hangnemet. Esküszöm mindjárt felroppanok...
    u.i.: https://fbcdn-sphotos-d-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpf1/t1.0-9/s370x247/1891197_755302557856078_243670173914325272_n.jpg

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :DDDDDDDDDDDDDDDDD Miért küldtél egy képet Reniről? :D
      u.i.: Nem tudom meddig hallgathatom még ezt a ' felroppanást' ....:D

      Törlés
  10. Nedves lettem.:$$$

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. őőőőŐŐŐŐőőőőő..... az csak csiganyál.:D

      Törlés
  11. Őszintén szólva az elején elég gyengén fogalmaztál a mostanihoz képest. Szeretem ezt a történetet, megmosolyogtat ez a bizonytalan kezdetű románc.
    Tudnál esetleg további Louisos blogokat linkelni amit jónak tartasz ?

    Sok sikert a továbbiakban, én veled tartok:)
    Szoffe

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom, hogy ez a véleményed a történet elejéről, viszont akkor nem érted, hogy- hogy tovább olvastad?:D
      Ami pedig a blogokat illeti, nem nagyon szoktam olvasni, mert nincs időm rá.:/ ... Egy blogot olvasok az pedig nem Louis-os, hanem az egész 1D-ről szól, és ebből nagyon kevés Louis-os rész van...:D Bocsi, de nem tudok nagyon. Pedig még blog verseny zsűri is vagyok, de Louisos történettel nem is találkoztam... Még egyszer ezer bocsi, köszi a kommentet! :)
      u.i.: majd az én blogom Louisos lesz ne aggódj.:)

      Törlés
    2. Igazából megörültem, hogy végre ő a főszereplő és az még plusz volt, hogy nem egy sablon téma a "csilivili" életéről, vagy nem arról nyafog, hogy túl sok neki a sztárság. Ezekből ugyebár rengeteg van, ezért örültem a tiédnek, mert ez más, jó értelemben.

      Szoffe

      Törlés
    3. Huh, köszönöm, akkor remélem, hogy a következő is tetszeni fog!:D

      Törlés
  12. Kár, hogy vége. I-M-Á-D-T-A-M! :)
    Sok sikert a valamikori következô blogodhoz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon szépen köszönöm, aranyos vagy. :D
      Ami pedig az új blogot illeti... Lehet, hogy hamarabb itt lesz, mint hinnétek. ;)

      Törlés
  13. CSODÀLATOS! Szuper,fantasztikus,briliáns,tökéletes.
    Mit mondjak még? Szerintem sikerült megértened. Imádtam a történeted.
    Az irást feltétlen folytasd!
    Xoxox
    Rebus

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága Summergirl! :)
      Nos.. nagyon aranyos vagy, és örülök, hogy ezeket gondolod.:D
      Az írást egyenlőre nem tervezem abba hagyni! Köszönöm a kommentet.:) <3
      Manna.

      Törlés
  14. thanks to DR AKHERE WHO HELPED ME IN WINNING MY EX HUSBAND WHO RESIDE IN USA BACK TO ME AND I AM VERY GRATEFUL FOR HIS HELP TO ME AND MY FAMILY BECAUSE HE IS NOW LOVING AND CARING AND HE NOW SPEND TIME WITH ME AND MY KIDS THE WAY THAT I WANT IT TO BE AND THANKS TO YOU DR AKHERE FOR HELPING ME AT THE TIME I NEEDED YOU AND SHOULD USE NEED HIS HELP KINDLY CONTACT HIM VIA EMAIL AKHERETEMPLE@GMAIL.COM

    VálaszTörlés